Életút Jézus lábnyomán – csodálatos imahét Szigetlankán

Vasárnaptól vasárnapig tartott az imanyolcad, vendég-lelkipásztorok igehirdetése mellett egyre több szavaló, éneklő, bizonyságtévő is megszólalt és számot adott a benne levő reménységről.

Kezdő vasárnapon, délután 17 órakor Tatár Zoltán krasznabélteki római katolikus plébános szeretetteljes szolgálata hívta fel a figyelmet nemcsak a napkeleti bölcsek történetében (erről szólt az imahét) szereplő csillagra, hanem egymás szemének csillogására és annak meglátására. Hétfőn Csűry István püspök alázatra tanította gyülekezetet, amely megköszönte az elmúlt másfél évtized püspöki szolgálatát, mandátuma utolsó évének elején. Kedden a Szatmárnémeti Baptista Gyülekezet lelkipásztora Kovács József hirdetett Igét, ezen az alkalmon a baptista gyülekezet egyik dicsőitő csapata énekelt. Szerdán Törő Attila patóházai lelkipásztor az önbecsülésünkről, önértékelésünkről szólt. Csütörtökön Balogh Enikő piskolti lelkésznő a nehéz időkben való kitartásra biztatott. Pénteken Dénes István Lukács Nagyvárad-olaszi lelkipásztor, generális direktor, bihari esperes az imádatra, szombaton pedig Higyed János Szatmár-kültelki lelkipásztor pedig az ajándékaink Krisztusra bízására buzdított.

Szolgálók sora tett bizonyságot az imahéten. A Lanka Duó és a szIGEt Együttes mellett, akik számos alkalommal szolgálnak a gyülekezetben, énekelt az egyházközség presbitériuma, határozottan és erőteljesen, valamint az a csapat is, akik a szigetlankai temetéseken is vigasztalnak énekekkel. A gyermekek szolgálata tiszta és mosolyfakasztó volt. A kis- és nagykonfirmandusok is külön készültek egy-egy alkalomra. Az ifjak szinte minden este egy imapárbeszédet adtak elő, amit John Roedel szerzett és az Újragondoló Facebook oldal szerkesztőjének, Szikszai Szabolcsnak a fordításában lett közkinccsé. A hét folyamán nem fogyott a szavalók kedve sem, sőt egyre többen jelentkeztek, hogy kifejezzék érzéseiket verseken keresztül.



Naponta másfél-, két órát töltöttek a templomban a gyülekezeti tagok. Rácz Ervin szervező, házigazda lelkipásztor a hét folyamán többször is kifejezte: ha a nők, asszonyok a körmösnél vagy a fodrásznál képesek még ennél is több időt tölteni, vagy a férfiak egy meccset két órán keresztül tán pislogás nélkül is végig néznek, vagy a fiatalok ennél sokkal több időt töltenek videójátékokkal, akkor ezekhez is viszonyítva, a lelkünk táplálására szánt két óra nem is tűnik soknak, annak a jelenlétében, aki végsősoron napi 24 órát ad.

Eljött az imahétzáró vasárnap is. Bár sokan kifejezték azt, hogy legközelebb kéthetesre kell szervezni az imahetet, ennek is elérkezett a vége, és nem is akárhogy. Mike Pál magyarkéci lelkipásztor igehirdetése és az Élő Kövek Együttes dicsőítése lenyűgöző és magával ragadó volt.  Mindannyian szeretnénk változni. De hogy? – kérdezte az igehirdető. Hogy történik valójában a változás? Azt halljuk az Igéből, hogy szükség nékünk újonnan születni. Térjetek meg! De mit is jelent ez a gyakorlatban, és főleg, hogy történik ez meg? Négy alapelv felvázolásával beszélt a prédikátor ezekre a kérdésekre választ adva és segítséget nyújtva annak megértésében, hogy az evangélium hogyan segíti elő bennünk a változást. Mit jelent a változás a keresztyén ember életében. Erre pedig a válasz: 1) döntést kell hoznod 2) belülről kell megváltozni. 3) a megváltozás úgy történik, hogy átalakul a gondolkodásod. 4) és úgy, hogy megragad és lenyűgöz téged az Úr Jézus Krisztus. Hogy belülről kifele tudjunk változni, kellenek az új indítékok, az új identitás, egy új, személyes episztemológia, azaz ismeret. Keresztyénnek lenni azt jelenti, újulni, megújulni és kedvelni a morális mércéinket, mert Isten szeretetéből táplálkoznak.

Az Élő kövek Együttes Jézus „lábnyomára” irányította a gyülekezetet, amely más úton, más-, újemberként mehettek tovább. Ez egy olyan ÉLETÚT, ahol a legnagyobb mélységekben is megkérdezhetjük: „Ki vezet majd, kik kövessek? Szívem mélyén kit szeressek? Merre visz majd sorsom útja? Napkeletre, napnyugatra? Ki vár rám, ha célba érek, ki ölel meg, hogyha félek? Ki vesz fel, ha fáradt leszek, sebeim ki gyógyítja meg?” És Krisztustól a választ is megkaphatjuk: „Én vezetlek, Engem kövess! Szíved mélyén engem szeress! Kezemben lesz élted útja, napkeletről, napnyugatra! Ott leszek, ha célba értél, átölellek, hogy ha félnél, hordozlak, ha fáradt leszel, sebeidre gyógyír leszek!”